CLICK-> INDEX ದೇವರನಾಮ ಕೇಳಿ ಕಲಿಯಲು ಲಿಂಕ್ LINKS TO LEARN DEVARANAMA
or just scroll down for other devaranama
ಆಡಿದ ರಂಗನಾಡಿದ ||ಪ ||
ರೂಢಿಯೊಳಗೆ ನಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳಂತೆ ||ಅ.ಪ||
ಮಣ್ಣಾಟ ಬೇಡವೊ ಬುಕ್ಕಚ್ಚಿ ಮಾಡಬೇಕು
ಅಣ್ಣಯ್ಯ ಬಾರೆಂದು ಎತ್ತಿಕೊಂಡು
ಎಣ್ಣೆ ಒತ್ತಿ ಬೇಗ ಎರೆದಳು ಗೋಪ್ಯಮ್ಮ
ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಾಡಿಗೆ ಇಟ್ಟಳು ಕೇಳಯ್ಯ ||
ತಿಲಕವು ಫಣೆಯಲಿ ಸರಿಗೆ ಕೊರಳು
ಥಳಥಳಿಸುವ ಕರ್ಣಭೂಷಣ ಉಡಿದಾರ
ಹೊಳೆವ ಪೀತಾಂಬರ ಹೆಗಲಿಂದ ಒಲಿವುದು
ಜಲಜನಾಭನಿಗೆ ಕಡಗ ಕಾಲಸರಗಳು ||
ಮೂರು ವರುಷಗಳು ಮುದ್ದು ರಂಗಯ್ಯಗೆ
ಮೀರಿದ ಕೆಂದುಟಿ ಜೊಲ್ಲು ಬಾಯಿ
ವಾರಿಗೆಯ ಮಕ್ಕಳ ಕೂಡ ಬೀದಿಯಲಿ
ವಾರಿಜನಾಭನು ನಲಿಯುತಲಿರುತಿರ್ದ ||
ಚೆಂಡು ಬುಗುರಿ ಮತ್ತು ಕಣ್ಣುಮುಚ್ಚಿ ಕೋಲು
ಗಂಡು ಮಕ್ಕಳ ಸಹ ಗಜುಗದಾಟ
ಕಂಡವರ ಮನವನು ಅಪಹರಿಸುತಲಿ
ದಂಡಪ್ರಣವಗೊಂಬ ವಿರಿಂಚಾದಿಗಳಿಂದ ||
ಮಣ್ಣನೆತ್ತಿ ತನ್ನ ತಲೆಗೆ ತಿಕ್ಕಿದನು
ಮಣ್ಣಾಯಿತು ಮೈಯು ಪೀತಾಂಬರವು
ಮಣ್ಣ ಗಂಟು ಕಟ್ಟಿ ಉಪ್ಪು ಕೂಗಿದನು
ಮಣ್ಣ ಪಡೆದ ತಂದೆ ಪುರಂದರ ವಿಠಲ ||
***
ರೂಢಿಯೊಳಗೆ ನಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳಂತೆ ||ಅ.ಪ||
ಮಣ್ಣಾಟ ಬೇಡವೊ ಬುಕ್ಕಚ್ಚಿ ಮಾಡಬೇಕು
ಅಣ್ಣಯ್ಯ ಬಾರೆಂದು ಎತ್ತಿಕೊಂಡು
ಎಣ್ಣೆ ಒತ್ತಿ ಬೇಗ ಎರೆದಳು ಗೋಪ್ಯಮ್ಮ
ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಾಡಿಗೆ ಇಟ್ಟಳು ಕೇಳಯ್ಯ ||
ತಿಲಕವು ಫಣೆಯಲಿ ಸರಿಗೆ ಕೊರಳು
ಥಳಥಳಿಸುವ ಕರ್ಣಭೂಷಣ ಉಡಿದಾರ
ಹೊಳೆವ ಪೀತಾಂಬರ ಹೆಗಲಿಂದ ಒಲಿವುದು
ಜಲಜನಾಭನಿಗೆ ಕಡಗ ಕಾಲಸರಗಳು ||
ಮೂರು ವರುಷಗಳು ಮುದ್ದು ರಂಗಯ್ಯಗೆ
ಮೀರಿದ ಕೆಂದುಟಿ ಜೊಲ್ಲು ಬಾಯಿ
ವಾರಿಗೆಯ ಮಕ್ಕಳ ಕೂಡ ಬೀದಿಯಲಿ
ವಾರಿಜನಾಭನು ನಲಿಯುತಲಿರುತಿರ್ದ ||
ಚೆಂಡು ಬುಗುರಿ ಮತ್ತು ಕಣ್ಣುಮುಚ್ಚಿ ಕೋಲು
ಗಂಡು ಮಕ್ಕಳ ಸಹ ಗಜುಗದಾಟ
ಕಂಡವರ ಮನವನು ಅಪಹರಿಸುತಲಿ
ದಂಡಪ್ರಣವಗೊಂಬ ವಿರಿಂಚಾದಿಗಳಿಂದ ||
ಮಣ್ಣನೆತ್ತಿ ತನ್ನ ತಲೆಗೆ ತಿಕ್ಕಿದನು
ಮಣ್ಣಾಯಿತು ಮೈಯು ಪೀತಾಂಬರವು
ಮಣ್ಣ ಗಂಟು ಕಟ್ಟಿ ಉಪ್ಪು ಕೂಗಿದನು
ಮಣ್ಣ ಪಡೆದ ತಂದೆ ಪುರಂದರ ವಿಠಲ ||
***
Pallavi
Āḍida raṅgana āḍida ॥ pa ॥
Anupallavi
Rūḍhiyaḷage namma makkaḷante ॥ a.pa ॥
Charana 1
Maṇṇāṭa bēḍavo bukkacci māḍabēku |
Aṇṇayya bārendu ettikoṇḍu |
Eṇṇe otti bēga eredaḷu gōpyamma |
Kaṇṇige kāḍige iṭṭaḷu kēḷayya ॥ 1 ॥
Charana 2
Tilakavu phaṇeyali sarige koraḷu |
Thaḷathaḷisuva karṇabhūṣaṇa uḍidāra |
Hoḷeva pītāmbara hegalinda olivudu |
Jalajanābhanyage kaḍaga kālasaragaḷu ॥ 2 ॥
Charana 3
Mūru varuṣagaḷu muddu raṅgayyage |
Mīrida kenduṭi jollu bāyi |
Vārigeya makkaḷa kūḍa bīdiyali |
Vārijanābhanu naliyutalirutilda ॥ 3 ॥
Charana 4
Ceṇḍu buguri mattu kaṇṇumucci kōlu |
Gaṇḍu makkaḷa saha gajugadāṭa |
Kaṇḍavara manavanu apaharisutali |
Daṇḍapraṇavagoṁba viriñcādigaḷinda ॥ 4 ॥
Charana 5
Maṇṇanetti tanna talege thikkidanu |
Maṇṇāyitu maiyu pītāmbaravu |
Maṇṇa gaṇṭu kaṭṭi uppu kūgiranu |
Maṇṇa paḍeda tande purandara viṭhala ॥ 5 ॥
***
Key Transliteration & Vocabulary Guide:
Rūḍhiyaḷage: In the mundane, everyday world; historically/traditionally practices among common folk.
Maṇṇāṭa: Maṇṇu (Mud/Dirt) + Āṭa (Play) — Playing in the dirt.
Gōpyamma: Mother Yashodha (referred to affectionately as the queen of the Gopis).
Phaṇeyali: On the forehead.
Pītāmbara: The sacred, brilliant yellow silk garment traditionally worn by Lord Vishnu/Krishna.
Jalajanābha / Vārijanābha: Jalaja/Vārija (Lotus) + Nābha (Navel) — The Supreme Lord from whose navel the cosmic lotus emerges.
Vārigeya: Belonging to the same age group; peers or playmates.
Buguri: A traditional wooden spinning top.
Gajugadāṭa: A traditional street game played by children using the hard, marble-like seeds of the nickernut/fever nut plant (Gajuga).
Viriñcādigaḷinda: Beginning with Virinchi (Lord Brahma, the creator) and including other demigods.
***
ಶ್ರೀ ಪುರಂದರದಾಸರು (ಅಂಕಿತ: ಪುರಂದರವಿಠಲ) ವಿರಚಿಸಿರುವ ಈ ಕೃತಿಯು ಬಾಲಕೃಷ್ಣನ ಅತ್ಯಂತ ಸುಂದರವಾದ, ಲೌಕಿಕ ಬಾಲಕರಂತಿರುವ ಆಟದ ಲೀಲೆಗಳನ್ನು ವರ್ಣಿಸುವ ಕೀರ್ತನೆಯಾಗಿದೆ. ಬ್ರಹ್ಮಾದಿ ದೇವತೆಗಳಿಂದ ನಮಿಸಲ್ಪಡುವ ಆ ಪರಮಾತ್ಮನು ಯಶೋದೆಯ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬ ಸಾಮಾನ್ಯ ಮಗುವಿನಂತೆ ಹೇಗೆ ಮಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಆಟವಾಡುತ್ತಾ ನಲಿದಾಡಿದ ಎಂಬುದನ್ನು ದಾಸರು ಇಲ್ಲಿ ಮನೋಜ್ಞವಾಗಿ ಚಿತ್ರಿಸಿದ್ದಾರೆ.
ಸಾರಾಂಶ (Summary)
ಈ ಕೀರ್ತನೆಯಲ್ಲಿ ಬಾಲಕೃಷ್ಣನ ದೈನಂದಿನ ಬಾಲ್ಯದ ಲೀಲೆಗಳ ವರ್ಣನೆ ಇದೆ. ತಾಯಿ ಯಶೋದೆಯು ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ಮಣ್ಣಾಟ ಆಡಬೇಡವೆಂದು ಹೇಳಿ, ಪ್ರೀತಿಯಿಂದ ಎಣ್ಣೆ ಹಚ್ಚಿ ನೀರೆರೆದು, ಶೃಂಗಾರ ಮಾಡಿ ಬೀದಿಗೆ ಆಟವಾಡಲು ಕಳುಹಿಸುತ್ತಾಳೆ. ಕೃಷ್ಣನು ತನ್ನ ವಯಸ್ಸಿನ ಗೋಪಾಲಕರೊಂದಿಗೆ ಸೇರಿ ಚೆಂಡು, ಬುಗುರಿ, ಕಣ್ಣಾಮುಚ್ಚಾಲೆ, ಗಜುಗದಾಟಗಳನ್ನಾಡುತ್ತಾನೆ. ಕೊನೆಗೆ ಯಾರಿಗೂ ತಿಳಿಯದಂತೆ ಮಣ್ಣನ್ನೇ ತಲೆಗೆ ತಿಕ್ಕಿಕೊಂಡು, ಮಣ್ಣಿನ ಗಂಟನ್ನೇ ಉಪ್ಪೆಂದು ಕೂಗುತ್ತಾ ಆಟವಾಡುವ ಆ ದಿವ್ಯ ಬಾಲಕನೇ ಜಗತ್ತನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ ಪುರಂದರವಿಠಲ ಎಂದು ದಾಸರು ಕೊಂಡಾಡಿದ್ದಾರೆ.
ಅರ್ಥ (ಪದಗಳ ವಿವರಣೆ)
ಪಲ್ಲವಿ - ಅನುಪಲ್ಲವಿ
ಆಡಿದ ರಂಗನಾಡಿದ ||ಪ ||
ರೂಢಿಯೊಳಗೆ ನಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳಂತೆ ||ಅ.ಪ||
ಅರ್ಥ: ನಮ್ಮ ಬಾಲಗೋಪಾಲನಾದ ರಂಗನು ಆಟವಾಡಿದನು. ಇಡೀ ಜಗತ್ತನ್ನು ಸಲಹುವ ಆ ಸ್ವಾಮಿಯು ಈ ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ (ರೂಢಿಯೊಳಗೆ) ಸಾಮಾನ್ಯ ಜನರ ಮನೆಯಲ್ಲಿರುವ ನಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳಂತೆಯೇ ಲೀಲಾಜಾಲವಾಗಿ ಆಟವಾಡಿದನು.
ಮೊದಲನೆಯ ನುಡಿ
ಮಣ್ಣಾಟ ಬೇಡವೊ ಬುಕ್ಕಚ್ಚಿ ಮಾಡಬೇಕು |
ಅಣ್ಣಯ್ಯ ಬಾರೆಂದು ಎತ್ತಿಕೊಂಡು |
ಎಣ್ಣೆ ಒತ್ತಿ ಬೇಗ ಎರೆದಳು ಗೋಪ್ಯಮ್ಮ |
ಕಣ್ಣಿಗೆ ಕಾಡಿಗೆ ಇಟ್ಟಳು ಕೇಳಯ್ಯ ||
ಅರ್ಥ: "ಮಗನೇ ಕೃಷ್ಣಾ, ಮಣ್ಣಿನಲ್ಲಿ ಆಟವಾಡುವುದು ಬೇಡ, ನಿನಗೆ ಬುಕ್ಕಚ್ಚಿ (ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಆಡಿಸುವ ಒಂದು ಬಗೆಯ ಆಟ ಅಥವಾ ತಿನಿಸು) ಮಾಡಿಕೊಡುತ್ತೇನೆ, ಅಣ್ಣಯ್ಯ ಬಾ" ಎಂದು ತಾಯಿ ಯಶೋದೆಯು (ಗೋಪ್ಯಮ್ಮ) ಪ್ರೀತಿಯಿಂದ ಆತನನ್ನು ಕರೆದು ಎತ್ತಿಕೊಂಡಳು. ಮಗನಿಗೆ ಎಣ್ಣೆಯನ್ನು ಸವರಿ, ಮಸಾಜ್ ಮಾಡಿ (ಒತ್ತಿ), ಬೇಗನೆ ನೀರೆರೆದು (ಸ್ನಾನ ಮಾಡಿಸಿ) ಶುಚಿಗೊಳಿಸಿದಳು. ತದನಂತರ ಆತನ ದಿವ್ಯವಾದ ಕಣ್ಣುಗಳಿಗೆ ಪ್ರೀತಿಯಿಂದ ಕಾಡಿಗೆಯನ್ನು ಇಟ್ಟಳು.
ಎರಡನೆಯ ನುಡಿ
ತಿಲಕವು ಫಣೆಯಲಿ ಸರಿಗೆ ಕೊರಳು |
ಥಳಥಳಿಸುವ ಕರ್ಣಭೂಷಣ ಉಡಿದಾರ |
ಹೊಳೆವ ಪೀತಾಂಬರ ಹೆಗಲಿಂದ ಒಲಿವುದು |
ಜಲಜನಾಭನಿಗೆ ಕಡಗ ಕಾಲಸರಗಳು ||
ಅರ್ಥ: ಸ್ನಾನದ ನಂತರ ಯಶೋದೆಯು ಆತನಿಗೆ ಶೃಂಗಾರ ಮಾಡಿದಳು. ಕೃಷ್ಣನ ಹೊಸಲಿನಲ್ಲಿ/ಹಣೆಮೇಲೆ (ಫಣೆಯಲಿ) ತಿಲಕವಿಟ್ಟಳು, ಕೊರಳಿನಲ್ಲಿ ಬಂಗಾರದ ಸರ (ಸರಿಗೆ) ಹಾಗೂ ಸೊಂಟದಲ್ಲಿ ಉಡಿದಾರವನ್ನು ಕಟ್ಟಿದಳು. ಕಿವಿಯಲ್ಲಿ ಕರ್ಣಭೂಷಣಗಳು (ಕುಂಡಲಗಳು) ಥಳಥಳಿಸುತ್ತಿದ್ದವು. ಆ ಜಲಜನಾಭನ (ಹೊಕ್ಕುಳಿನಲ್ಲಿ ಕಮಲವುಳ್ಳ ಹರಿಯ) ಹೆಗಲ ಮೇಲಿಂದ ಹೊಳೆಯುವ ಪೀತಾಂಬರ ವಸ್ತ್ರವು ಲಾಸ್ಯವಾಡುತ್ತಿತ್ತು. ಆತನ ಕೈಗಳಿಗೆ ಬಂಗಾರದ ಕಡಗ ಮತ್ತು ಕಾಲುಗಳಿಗೆ ಗೆಜ್ಜೆಯ ಕಾಲಸರಗಳನ್ನು ತೊಡಿಸಿದಳು.
ಮೂರನೆಯ ನುಡಿ
ಮೂರು ವರುಷಗಳು ಮುದ್ದು ರಂಗಯ್ಯಗೆ |
ಮೀರಿದ ಕೆಂದುಟಿ ಜೊಲ್ಲು ಬಾಯಿ |
ವಾರಿಗೆಯ ಮಕ್ಕಳ ಕೂಡ ಬೀದಿಯಲಿ |
ವಾರಿಜನಾಭನು ನಲಿಯುತಲಿರುತಿರ್ದ ||
ಅರ್ಥ: ನಮ್ಮ ಮುದ್ದು ರಂಗಯ್ಯನಿಗೆ ಆಗ ತಾನೇ ಮೂರು ವರ್ಷಗಳು ತುಂಬಿದ್ದವು. ಆತನ ಕೆಂಪಾದ ತುಟಿಗಳ (ಕೆಂದುಟಿ) ಸಂದಿನಿಂದ ಬಾಯಿಯ ಜೊಲ್ಲು ಸುರಿಯುತ್ತಿತ್ತು (ಚಿಕ್ಕ ಮಕ್ಕಳ ಸಹಜ ಲಕ್ಷಣ). ಇಂತಹ ಬಾಲಕೃಷ್ಣನು (ವಾರಿಜನಾಭನು) ತನ್ನದೇ ಸಮಪ್ರಾಯದ (ವಾರಿಗೆಯ) ಗೋಪಾಲಕರೊಂದಿಗೆ ಸೇರಿ ಬೀದಿಯಲ್ಲಿ ಅತ್ಯಂತ ಆನಂದದಿಂದ ನಲಿಯುತ್ತಾ ಆಟವಾಡುತ್ತಿದ್ದನು.
ನಾಲ್ಕನೆಯ ನುಡಿ
ಚೆಂಡು ಬುಗುರಿ ಮತ್ತು ಕಣ್ಣುಮುಚ್ಚಿ ಕೋಲು |
ಗಂಡು ಮಕ್ಕಳ ಸಹ ಗಜುಗದಾಟ |
ಕಂಡವರ ಮನವನು ಅಪಹರಿಸುತಲಿ |
ದಂಡಪ್ರಣವಗೊಂಬ ವಿರಿಂಚಾದಿಗಳಿಂದ ||
ಅರ್ಥ: ಕೃಷ್ಣನು ಇತರ ಬಾಲಕರೊಂದಿಗೆ ಸೇರಿ ಚೆಂಡಾಟ, ಬುಗುರಿ ಆಟ, ಕಣ್ಣಾಮುಚ್ಚಾಲೆ (ಕಣ್ಣುಮುಚ್ಚಿ ಕೋಲು) ಮತ್ತು ಗಜುಗದ ಕಾಯಿಗಳಿಂದ ಆಡುವ ಆಟಗಳನ್ನು ಆಡಿದನು. ಬ್ರಹ್ಮದೇವ (ವಿರಿಂಚಿ) ಮುಂತಾದ ದೇವತೆಗಳಿಂದ ಸಾಷ್ಟಾಂಗ ನಮಸ್ಕಾರವನ್ನು (ದಂಡಪ್ರಣವ) ಸ್ವೀಕರಿಸುವ ಆ ಪರಮಾತ್ಮನು, ಈ ರೀತಿ ಆಟವಾಡುತ್ತಾ ತನ್ನ ಸೌಂದರ್ಯದಿಂದ ಅದನ್ನು ನೋಡಿದ ಎಲ್ಲರ ಮನಸ್ಸನ್ನು ಕದಿಯುತ್ತಿದ್ದನು (ಅಪಹರಿಸುತ್ತಿದ್ದನು).
ಐದನೆಯ ನುಡಿ
ಮಣ್ಣನೆತ್ತಿ ತನ್ನ ತಲೆಗೆ ತಿಕ್ಕಿದನು |
ಮಣ್ಣಾಯಿತು ಮೈಯು ಪೀತಾಂಬರವು |
ಮಣ್ಣ ಗಂಟು ಕಟ್ಟಿ ಉಪ್ಪು ಕೂಗಿದನು |
ಮಣ್ಣ ಪಡೆದ ತಂದೆ ಪುರಂದರ ವಿಠಲ ||
ಅರ್ಥ: ತಾಯಿ ಯಶೋದೆಯು ಮಣ್ಣಾಟ ಆಡಬೇಡವೆಂದು ಹೇಳಿದ್ದರೂ, ಕೃಷ್ಣನು ಬೀದಿಯಲ್ಲಿದ್ದ ಮಣ್ಣನ್ನೇ ಎತ್ತಿ ತನ್ನ ತಲೆಗೆ ತಿಕ್ಕಿಕೊಂಡನು. ಇದರಿಂದ ಆತನ ಇಡೀ ಶರೀರ ಹಾಗೂ ತೊಟ್ಟಿದ್ದ ದಿವ್ಯ ಪೀತಾಂಬರ ವಸ್ತ್ರವೆಲ್ಲಾ ಮಣ್ಣು ಮಣ್ಣಾಯಿತು. ಅಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲದೆ, ಒಂದು ಬಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಮಣ್ಣನ್ನು ಗಂಟು ಕಟ್ಟಿ, ಆಟದ ಲೀಲೆಯಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು "ಉಪ್ಪು... ಉಪ್ಪು..." ಎಂದು ಮಾರುವವನಂತೆ ಕೂಗಿದನು. ಇಂತಹ ಅದ್ಭುತ ಲೀಲೆಗಳನ್ನು ತೋರಿದ, ಇಡೀ ಬ್ರಹ್ಮಾಂಡದ ಮಣ್ಣನ್ನು (ಭೂಮಿಯನ್ನು) ಸೃಷ್ಟಿಸಿ ಕಾಯುವ ಜಗದ ತಂದೆಯೇ ನಮ್ಮ ಪುರಂದರವಿಠಲನು.
***
This highly popular and charming devotional song is composed by the foundational saint of Carnatic music, Sri Purandara Dasaru (under his ankita or signature Purandara Vithala).
This composition captures the quintessential Vatsalya Bhava (motherly love) of Dvaita Haridasa literature. It beautifully portrays how the Supreme Lord of the Cosmos, who is worshipped by the highest of demigods, descends to earth to play in the dust like an ordinary toddler just to delight His devotees.
Summary
The song vividly describes the daily childhood antics of a three-year-old Bala Krishna. Mother Yashodha tries to keep Him clean by forbidding Him from playing in the dirt, giving Him a soothing oil bath, putting traditional kohl in His eyes, and dressing Him up in fine jewelry and silks. However, the moment He steps out onto the streets, Krishna joins His neighborhood friends to play street games like spinning tops and hide-and-seek. Defying His mother's instructions, He playfully rubs mud all over His hair and clothes, wraps dirt in a cloth bundle, and runs around pretending to sell it as salt. Dasaru marvels that this messy toddler is none other than the Supreme Lord, Purandara Vithala, who owns the entire earth.
Section-wise Meaning (Verse by Verse)
Pallavi & Anupallavi (The Chorus)
Āḍida raṅganāḍida || pa ||
Rūḍhiyaḷage namma makkaḷante || a.pa ||
Meaning: "Look, our beloved Ranga (Krishna) is playing! He is running around and playing on this earth (Rudhiyaḷage) just like one of our own ordinary, mundane children."
Charana 1 (Yashodha's Loving Care)
Maṇṇāṭa bēḍavo bukkacci māḍabēku |
Aṇṇayya bārendu ettikoṇḍu |
Eṇṇe otti bēga eredaḷu gōpyamma |
Kaṇṇige kāḍige iṭṭaḷu kēḷayya ||
Meaning: "Mother Yashodha (Gopyamma) calls out to Him, saying, 'My dear boy, please do not play in the mud. Come here, and I will make you Bukkacchi (a playful children's treat/game).' Calling Him affectionately, she lifts Him up in her arms. She gently massages Him with oil (Enne otti), gives Him a quick warm bath (Eredaḷu), and applies traditional dark kohl (Kadige) to His beautiful eyes to protect Him from the evil eye."
Charana 2 (The Divine Adornments)
Tilakavu phaṇeyali sarige koraḷu |
Thaḷathaḷisuva karṇabhūṣaṇa uḍidāra |
Hoḷeva pītāmbara hegalinda olivudu |
Jalajanābhanige kaḍaga kālasaragaḷu ||
Meaning: "She adorns the Lord. She places a sacred mark (Tilaka) on His forehead (Phaneyali), hangs a golden chain (Sarige) around His neck, and ties an ornament around His waist (Udidara). Radiant earrings (Karnabhushana) shimmer brilliantly on His ears. A glittering yellow silk garment (Pitambara) drapes gracefully over His shoulders. The lotus-naveled Lord (Jalajanabha) is further adorned with golden bracelets (Kadaga) on His wrists and jingling anklets (Kalasaragalu) on His tiny feet."
Charana 3 (The Three-Year-Old Toddler)
Mūru varuṣagaḷu muddu raṅgayyage |
Mīrida kenduṭi jollu bāyi |
Vārigeya makkaḷa kūḍa bīdiyali |
Vārijanābhanu naliyutalirutilda ||
Meaning: "Our sweet little Ranga is just three years old. He has bright red lips (Kenduti), and baby drool (Jollu) playfully escapes from the corners of His mouth, just like any toddler. Alongside the neighborhood children of His own age (Varigeya makkalu), this Supreme Lord (Varijanabha) happily dances and rejoices out on the street."
Charana 4 (Playing Street Games)
Ceṇḍu buguri mattu kaṇṇumucci kōlu |
Gaṇḍu makkaḷa saha gajugadāṭa |
Kaṇḍavara manavanu apaharisutali |
Daṇḍapraṇavagoṁba viriñcādigaḷinda ||
Meaning: "He plays with balls (Chendu), spins tops (Buguri), plays hide-and-seek (Kannamucchale), and plays marbles with nickernuts (Gajugadata) with the other young boys. He completely steals the hearts of everyone who lays eyes on Him. It is a wondrous sight, because this same little boy is the Supreme Absolute who receives prostrations (Dandapranama) from Lord Brahma (Virinchi) and all the other cosmic demigods."
Charana 5 (The Mischievous Ending)
Maṇṇanetti tanna talege thikkidanu |
Maṇṇāyitu maiyu pītāmbaravu |
Maṇṇa gaṇṭu kaṭṭi uppu kūgiranu |
Maṇṇa paḍeda tande purandara viṭhala ||
Meaning: "Despite His mother's warnings, Krishna scoops up a handful of dirt and rubs it right into His hair! Instantly, His tiny body and His exquisite silk Pitambara are completely smeared with mud. He then gathers a pile of dirt, ties it up neatly in a piece of cloth to make a bundle, and runs down the street shouting 'Salt! Salt for sale!' (Uppu koogidanu), pretending to be a street vendor. This playful child, who acts like he is playing with valueless dirt, is none other our Father Purandara Vithala—the supreme creator who owns and sustains the entire universe!"
***
ರಾಗ ಭೂರಿಕಲ್ಯಾಣಿ ಚಾಪು ತಾಳ (raga, taala may differ in audio)
pallavi
Adida ranganADida
anupallavi
rUDhiyoLage namma makkaLante
caraNam 1
maNNATa beDavo bukkacci mADa bEku aNNayya bArendu etti koNDu
eNNe otti bEga eredaLu kOpyamma kaNNige kADige iTTaLu kELayya
caraNam 2
tilakavu phaNeyali sarige koraLu thaLa thaLisuva karNa bhUSaNa uDidAra
hoLeva pItAmbara hegalinda olivudu jalaja nAbhanige kaDaga kAlasaragaLu
caraNam 3
mUru varuSagaLu muddu rangayyage mIrida kenduTi jollu bAyi
vArigeya makkaLa kUDa bIdiyali vArijanAbhanu naliyutalirutirda
caraNam 4
ceNDu buguri mattu kaNNa mucci kOlu kaNDu makkaLa saha gajugdADa
kaNDavara manavanu apaharisutali daNDa praNava komba virincAdigaLinda
caraNam 5
maNNanetti tanna talege tikkidanu maNNAyitu maiyu pItAmbaravu
maNNa gaNTu kaTTi uppu kUgidanu maNNa paDeda tande purandara viTTala
***
No comments:
Post a Comment